Szívcsere
Jönnek-mennek százával-ezrével.Fiatalok, szépek, erősek, kemények.Szemük szúr, csábít, akar engem,Kip-kop lépek, csípőm nézitek. Kip-kop tipegek, szemem éget,Akarlak titeket, mégsem kelletek.Ígértek boldogságot, fényt, szerelmet,Nekem még testetek sem kell. Mi történt velem? Szerettem az életet!Hús, bűn, titkos öröm boldoggá tett.Hányok, ha rátok nézek! Tűnjetek!Okádok, ha magamra nézek! Hová tűnhetek? Ragadjatok, vigyetek, durván szeressetek!Karmolj, harapj, üvölts, kötözz meg!Rángass a mélybe, te meg egyél meg!Csak kérlek, a szívemet se kíméld meg! Csavard ki, mint egy szivacsot!Taposd el, mint egy csótányt!Döfj belé kést, mint kutyába, ha veszett!Hagyd a földön, mint a szemetet! Ezt érdemli, igen ezt!Mert szeretni mert, mit nem lehet!Mert szeretett Téged, ki nem szeret!Szeret most is, akkor is, ha nem szeretsz! Kivájt szívem helyére a tiédet kérem,Hogy nyugodtan, mosolyogva éljek.Érezzem milyen, ha álomba szenderedem,Végre tudjam, milyen, ha nem ver a szívem. Túlcsorduló fájdalmam úgyis megöl engem.Neked meg úgy sincs szükséged a szívedre!Meg tudsz élni anélkül is, boldog vagy anélkül is!És én majd a Te szíveddel szeretlek továbbra is!
